2013. ápr. 24.

0.rész

Prológus

Sziasztok! Megérkezett a blog prológusa. Remélem tetszik, várom a visszajelzéseket, akár megjegyzésben, akár a bejegyzés végén található pipáknál. Jó olvasást!
xxBoo

Augusztus 31., szerda

Valószínűleg a nyári szünet utolsó napján mindenki kiélvezi a hátra lévő szabad óráit. Ellenben velem. Én most is az uszodában vagyok, mint életem legnagyobb részében. Azt hiszem hat éves voltam, amikor Apuval eljöttünk egyet úszni. Nagyon megszerettem! Ezután sokat eljártunk, és egyre ügyesebb voltam. Apa kerített nekem egy magánedzőt, így rendszeressé vált ez a programom. Sok versenyt megnyertem már, de persze még nekem is van hova fejlődnöm.
- Mennyi van még? - kapaszkodtam fel a rajtkő mellett álló edzőmhöz. Már-már őszülő haja tincsekben, kuszán állt a fején, ráncai kezdtek megjelenni, hisz a harmincas évei végén járt. Csontos arcberendezése komolyságot, és fegyelmezettséget sugallt.
- Két hossz, és mára szerintem elég is ennyi - felelt, majd visszaült a helyére, ami egy fehér, műanyag szék volt. Miután visszamerültem a vízbe minden erőfeszítésemmel azon voltam, hogy minél hamarabb végezzek. Imádtam az úszást, persze de néha kell a kis pihenés is. Egy héten hat edzésem van, mindegyik délutáni, kivéve a szombatot, amikor a hajnalok hajnalán kell fel kelnem, hogy leússzak x hosszat. Ennek ellenére imádom az egészet, az edzőmet, azt hogy versenyekre járok és így a szüleimhez is közelebb kerülök. Apa állítja, hogy ő egy menedzser és imád ezekkel a dolgaimmal foglalatoskodni. Anya pedig folyton biztat, ha elbukok vagy épp elegem van az egészből, és segít néha egy kis szabad időt is nyerni nekem. Nem tudom hogyan hálálhatnám meg ezt nekik!
- Remek! Ez most szép idő volt. Ma egészen formában voltál. Menj haza, pihend ki magad! - segített ki a vízből, majd átadta a törölközőmet.
- Köszönöm - mosolyodtam el, majd miután elköszöntünk egymástól, a sportolói zuhanyzóba indultam. Általában egy tíz percbe telik, mire lemosom magamról a klóros vizet és még húsz percbe, hogy elgondolkodjak a világ nagy gondjain, de ma nem. Egy szűk húsz perc alatt lezavartam az egészet és már suhantam is az öltözőmbe. Minden vágyam volt, hogy minél hamarabb haza érjek és semmit tevéssel készüljek a holnapi évkezdésre. A ruháimat hamar magamra kapkodtam, a hajammal sem bíbelődtem sokat - nyáron amúgy sem szoktam sokáig szárítani, mert jobb szeretem, ha a Nap sugarai adják meg neki a hatást. Miután elkészültem, összepakoltam a táskámba és kisétáltam az öltözőből. Elköszöntem a portás nénitől, akivel már jól ismerjük egymást majd kiléptem a komplexumból. A Nap már lemenőben volt, a szél enyhén fújt és mindenez olyan idilli volt, de nem akartam megállni tájat bámulni inkább siettem hazafele.

- Megjöttem! - dobáltam le a cipőimet az előszoba szekrény elé, majd beljebb mentem. Anya a konyhában főzött, Apa pedig a tévét nézte.
- Milyen volt az edzés? - érdeklődött Apu, majd lehuppantam mellé.
- Jó, Medgyesi szerint ma formában voltam - feleltem.
- Ennek örülök - rajzolódott Apa arcára egy büszke mosoly. Egy ideig még tévéztem, de semmi érdekes nem volt benne így inkább Anyunak segítettem. Vacsorára Anya pizzát tervezett, így már alig vártam, hogy végezzünk. A klórtól rendesen megéhezik az ember, na meg ki az a ki ne szeretné a pizzát?
Miután megettük az amúgy elképesztően jó pizzát, a szobámba mentem és benyomtam a gépemet.

Egész este a holnapi sulikezdésen gondolkodtam. Mivel pár óra múlva kilencedikes leszek egyre jobban izgulok és félek. Félek, hogy egy kiközösített, magányos lány leszek csak mert a kevés szabadidőmnek hála sosem tudtam eljárkálni, így nem vagyok valami híres személyiség. Mindenesetre próbálok optimista lenni, és nem azon agyalni, hogy milyen módszereket fogok alkalmazni abban az esetben, ha nem fogadnak be, és négy évig elnyomás alatt leszek.
Miután megelégeltem a laptop társaságát, elraktam és a fürdőszobába mentem. Ruháimat lehámoztam magamról, miközben egy nagy kád vizet engedtem a kádba, sok-sok habfürdővel. Amíg el nem készült a fürdővizem, fogat mostam és felkötöttem a hajamat. Egy óráig ültem a meleg vízben, így bepótolva azt a megspórolt időt amit az uszodában kihagytam. Miután sikerült kimásznom a vízből egy törölközőt csavartam magamra, majd így áttrappoltam a szobámba. Felvettem a pizsamámat, ami egy rövid nadrágból, és egy bő atlétából áll, majd az ágyamba bújtam és tévé nézés közben elaludtam.

6 megjegyzés:

  1. Szia!

    Nagyon örülök, hogy nem hagyod annyiban az írást, mert tehetségesnek tartalak! Egyébként megdobtalak egy emailel, ott bővebben kifejtettem, hogy mit gondolok. :)

    Puszi, Azy

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Azy!

      Köszönöm, láttam és válaszoltam is. :)

      Puszi, Boo ;)

      Törlés
  2. érdekesnek találom a prologust. kíváncsian várom a folytatást;)

    VálaszTörlés
  3. Nagyon tetszik!Ügyesen írsz,és remélem nem olyan blog lesz ahol minden el van sietve! :)

    VálaszTörlés
  4. kurvajóóóó*---------------*/Réka amugy tök szimpi Rebeka karektere meg teljesen érthető volt és érdekes nagyon tetszett:)

    VálaszTörlés
  5. Azta nagyon jól írsz *-* :D Tetszik az alap sztori. Kíváncsi vagyok mi fog belőle kisülni :)

    VálaszTörlés